Számítsuk ki a nyomósztály tonnázát bármely részre
Minden alkalommal, amikor új részt kell hajtani, gondolj: „Elég tonnázunk van-e ehhez a hajtásra?” A lapfémb hajtásával a fémből álló molekuláris szerkezet megzavaródik. Legalább annyi erő szükséges, hogy elérjük a „plasztikus deformációt”. Ellenben az elastikus deformációval, ez a típusú deformáció visszafordíthatatlan, mivel a molekuláris szerkezet megváltozik. A hajtási megoldásaink számítógéppel nagy segítséget nyújthatnak abban, hogy meghatározzuk azt a tonnázatot, amely szükséges egy félt plasztikusan deformálni.
„Plasztikus deformáció” és „elastikus deformáció”
Míg az ED (elastikus alakváltozás) lehetővé teszi a anyag eredeti alakjába való visszatérését, a PD (plasztikus alakváltozás) azt jelenti, hogy egyes szállík a anyagnként megváltoztatták szerkezetét, így a anyag nem teljesen tér vissza az eredeti alakjába. A PD alapvetően azt akarjuk elérni, amikor nyomósztalon hajtogatunk. Néha nehéz felismerni a szemmel, hogy elérve van-e a PD.
A hajtogató gép szükséges tonnázati aránya
Amikor kiszámítjuk a hajtogatáshoz szükséges tonnázatot, A: Tonnázati arány, ami tonna/láb vagy tonna/méter. B: A hajtogatott fémes lap hossza.
Egyszerű példa:
Hajtogatni kell 1,5 méternyi ¼ méretű méhkövet.
50 mm-es (kb. 2) V alakú nyitást fogunk használni.
85 tonnát alkalmazunk… ami kb. 56 tonna/méterrel felel meg.
Ez az arány valójában hajtogatja a anyagot, de gondoljunk át a következőket:
Q) Mi történne, ha a hosszt 3 méterre változtatjuk?
A) Ha továbbra is 85 tonnát alkalmazunk, kb. 28 tonna/métert fogunk alkalmazni… tehát a anyag nem fog hajtogatni.
Q) Mi történne, ha a hosszt 0,5 méterre változtatjuk?
A) Ha folytatjuk az 85 tonna alkalmazását, kb. 170 tonna/métert fogunk alkalmazni... ami valószínűleg károsítja eszközainkat és nyomósztályunkat.
De hogyan határozzuk meg a szükséges tonna/méter arányt?
A matematika és mérnöki tudományok olyan egyenletet adnak át nekünk, amelyet használhatunk a maximális terhelés (vagy tonnage) meghatározásához.
A képlet
Tonnage = (65X lemez vastagság X lemez vastagság X lemez hossz) / V alakú csatorna szélessége
1. Lemez vastagsága: Minél vastabb a lemez, annál nagyobb a szükséges tonnage.
2. Lemez hossza: Minél hosszabb a lemez, annál nagyobb a szükséges tonnage.
3. A V alakú csatorna szélessége: általánosan 8-10-szer a lemez vastagsága. Minél nagyobb a V alakú csatorna, annál kisebb a szükséges tonnage, de annál nagyobb az R szög a hajlított munkaanyagban. Ellenkező esetben, minél kisebb a V alakú csatorna, annál nagyobb a szükséges tonnage, de annál kisebb az R szög a hajlított munkaanyagban.
4. 65: Lengyelési együttható. Ez az együttható számítás alapján történik a szabványos szénlágyű tárgyalékonyság 500N/mm² értékére.
Példaként:
Vegyük például a 2 mm vastagságú és 2500 mm hosszúságú általános szénlágyut.
Tonnaszám=(65 x 2 x 2 x 2,5)/(2 x 8)=40,6TON.
Választhat egy 40TON/2500 lengyelőgépet a feldolgozásra.
